A serdülők értékelés arra, hogy tartozzanak valahová és elfogadják őket. Instagram, TikTok és a Snapchat közösségi média alkalmazások ezért azonnali kielégülést kínálnak lájkok és hozzászólások formájában.
Ez a társadalmi megerősítés az internetes interakciók értékének érzését kelti. Következésképpen pedig kényszeres ellenőrzéshez és posztoláshoz vezet, ami képernyőfüggőséghez vezet.
A videojátékok, különösen a jutalommal járók, aktiválják az agy dopaminrendszerét, ami egyszerre örömteli és izgalmas érzéseket kelt.
Ez a neuroeurópai „eufória” az, ami függővé teszi a serdülőket, miközben a következő jutalmat hajszolják, így a videojátékok a képernyőfüggőség egyik legnagyobb okozói.
A maximális elköteleződés biztosítása érdekében a technológiai vállalatok csúcstechnológiás algoritmusokat használnak, amelyek a személyes preferenciákat igyekszik kielégíteni, és folyamatosan görgetésre késztetik a tinédzsereket.
Az olyan opciók, mint a végtelen görgetés, az automatikusan lejátszódó videók és a személyes javaslatok, nehezen ellenállhatókká teszik őket, ami közvetlenül hozzájárul a képernyőfüggőséghez.
A képernyők enyhítik a világ okozta stresszt, például az iskolai stresszt, a szociális szorongást vagy a családi problémákat.
Azonban, ha túlzásba viszik, a tinédzserek függővé válhatnak a képernyőktől, mint eszköztől, hogy megoldják a problémáikat.
A képernyőfüggőség bármilyen korú gyermekeknél és tinédzsereknél előfordulhat. Úgy tűnik azonban, hogy a korai serdülőkorúak (általában a 10 és 14 év közötti tinédzserek) vannak a legnagyobb veszélyben a függőség kialakulására. Ebben a szakaszban a legsebezhetőbb az agy. Ekkor küzdenek a tinédzserek önmaguk megtalálásával, és ekkor válnak fogékonyabbá a digitális tartalmak érzelmi vonzerejére. A végrehajtó funkcióik, amelyek befolyásolják az impulzuskontrollt és a döntéshozatali folyamatokat, általában még nem fejlődtek ki. Ennek eredményeként nem tudják hatékonyan kontrollálni a kényszeres képernyőhasználatot.
A kutatások azonban azt is sugallják, hogy a videojáték-függőség kockázata 15-25 éves korban a legnagyobb a képernyőkhöz való fokozott hozzáférés miatt. A 10 év alatti gyermekek, akik több mint két órát töltenek képernyő előtt, szintén nagyobb hajlamot mutatnak a függőségre.
De összességében, bár minden korosztály ki van téve a kockázatoknak, számos tényező együttesen teszi a kora tinédzsereket a szűrővizsgálatok függőségének legkiszolgáltatottabbá.
A kiskorúak képernyőfüggősége messzemenő következményekkel jár, amelyek óriási hatással lehetnek fejlődésükre, egészségükre és jólétükre. Az ilyen hatások különösen károsak lehetnek, tekintve, hogy a gyermekek és serdülők kockázatos fejlődési időszakban vannak.
A következőkben a rövid és hosszú távú hatásokról is beszámolunk.
Rövid távú hatások
Hosszú távú hatások
Létfontosságú ezeket a kockázatokat elég korán felismerni. Valamint időben kezelni őket a gyermek egészségének és jövőbeli fejlődésének védelme érdekében.
A képernyőfüggőség ördögi körének megállításához fontos egy tudatos, fenntartható st értékelés gyakorlat, amelynek meg kell találnia az egyensúlyt a struktúra és a megértés között.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az értékelés támogatásokat, amelyeket a szülők igényelhetnek.
Ezzel együtt a digitális jólléti eszközök és szülői felügyeleti alkalmazások kritikus fontosságú lehet a képernyőfüggőséggel küzdő családok segítésében is.
FlashGet Kids egy ilyen hatékony lehetőség, amely a gyermekek igényeit célzó átfogó funkciókészletet kínál.
Funkciói a következő módokon segítség a képernyőfüggőség megelőzését.
Intelligens eszközök használatával, mint például FlashGet Kids, a szülők képesek lesznek segítség gyermekeiknek abban, hogy jobb kapcsolatot alakítsanak ki a technológiával.
A képernyőfüggőség a digitális korra jellemző modern egészségügyi probléma, de nem lehetetlen kezelni. A tudatosság növelésével, a nyílt beszélgetésekkel és a hatékony határok felállításával a családok segíthetnek a tinédzsereknek megszabadulni a képernyőfüggőség béklyóitól.
A szülőknek is kulcsszerepük van abban, hogy segítség a gyermekeknek a technológia tudatos használatára nevelni. Ez azért van így, hogy a képernyők pozitív eszközökké váljanak a fejlődésben. Kiegyensúlyozott digitális szokásokkal a családok könnyen leküzdhetik a képernyőfüggőség új határát, és felvértezhetik gyermekeiket a sikerhez szükséges eszközökkel.
Nincs meghatározott mennyiség. Azonban a napi 4-6 óránál is több, nem létfontosságú képernyőidő, különösen, ha ez megzavarja az alvást, az iskolát vagy a társasági életet, a képernyőfüggőség lehetséges jele. Ez különösen akkor fordul elő, ha a gyermek ingerlékeny lesz, amikor nem használhatja a képernyőt.
Igen, vannak olyan eszközök, mint FlashGet Kids, amelyek segíthetnek a szülőknek a képernyő előtt töltött idő kezelésében. Teljes körű megoldásokat kínál, például a képernyő előtt töltött időt és képernyő tükrözés az eszközhasználat nyomon követéséhez és a biztonságosabb szokások kialakításához a gyerekeknél.
Ha a képernyő előtt töltött idő meghaladja a napi 2-3 órát, az már túl sok lehet. Ha a képernyő előtt töltött idő helyettesíti a fizikai aktivitást, az alvást vagy a társasági időt, itt az ideje újraértékelni a használati szokásokat.
Nem mindig. A telefon elkobzása dacoláshoz vagy eltitkoláshoz vezethet. Ehelyett a fokozatos csökkentés, a közvetlen beszélgetés és a szülői felügyelet megfelelőbb az egészséges szokások kialakításához és az önuralom fejlesztéséhez.